Kávékedvelő Club

A kávécserjének két alapvető fajtáját ismerjük, az arabika (latin nevén Coffea arabica) és a robuszta (Coffea canephora) típust. A - nemritkán üzleti megfontolásokból is sulykolt - általános vélekedés szerint az egyébként termesztési környezetére kényesebb és érzékenyebb arabika íze jobb, ugyanakkor a robuszta koffeintartalma körülbelül másfélszerese az arabikáénak. A robuszta kevésbé érzékeny a környezetére és termesztésének körülményeire, így olcsóbban állítható elő, ennek ellenére a világ kávétermésének kétharmadát az arabika fajták adják. Az olcsóbb robuszta egyeduralkodórobuszta jobb minőségű képviselőinek ne lenne helye az eszpresszóban. 

Az élelmiszerboltok kínálatában található olcsóbb kávék tehát kizárólag gyenge minőségű robusztából készülnek, minél olcsóbbak, annál gyengébb minőségű kávéból. A darált változatoknál még azt sem tudhatjuk, hogy kávén kívül mi van a keverékben, egyes gyártók ugyanis előszeretettel dúsítják a kávét szójababbal vagy cikóriával, rosszabb esetben szintetikus elemekkel. Egyes források szerint a kávé árát az is csökkentheti ha Afrika oly szegény részeiről származik ahol nincs pénz bio gazdálkodásra, korszerű rovarirtásra így vannak helyek ahol még mindig a legolcsóbb de legmérgezőbb DDT rovarlőszert használják így olcsóbb az előállítás költsége!. A kínai és hasonló piacokon kapható ismeretlen eredetű kávécsomagokra ez fokozottan igaz, úgyhogy dacára a nyilván kedvező áruknak, saját egészsége megóvása érdekében mindenkit lebeszélünk az ilyen kávék vásárlásáról.

Gondolom mindenki tisztában van vele, hogy mekkora különbség van kávé és kávé között, és hogy az árbeli különbség nem a kereskedők pénzéhségét tükrözi, hanem egy valós érezhető különbséget a finoman kezelt és minőségi arabica kávé, és az igénytelenebb robusta kávé között!

Nem minden arabica kávé minőségi

A hazai vásárlók közül sokan gondolják úgy, hogyha a kávé csomagolásán feltüntetik a száz százalék arabica jelölést, akkor ettől a zacskó minőségi kávét tartalmaz. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen az igényekkel párhuzamosan megjelentek az olcsó, de rossz minőségű áruk. Reagálva az emelkedő vásárlói elvárásokra, hazánkban is megjelentek az élelmiszerboltokban a száz százalék arabica felirattal árult, jellemzően ezerötszáz és kétezer forint/kg közötti áron kapható gyenge minőségű szemes- és darált kávék. A többnyire diszkont láncokban, szuper- és hipermarketekben kapható, névtelen, illetve nem ismert gyártótól származó zacskók azonban gyakran robusta szemeket is tartalmaznak.

Fontosabb, hogy ezek a termékek szinte soha nem hozzák a megfelelő szemnagyságot, minőséget és pörkölést - mondta el a Caffé Perté kereskedelmi igazgatója. Boda Andrea hozzátette, lehetséges, hogy valóban arabica fajtájú kávét kapunk, de jó eséllyel abból, ami a minőségi márkák nem voltak hajlandók átvenni. Az előre darált kávénak már az ára is gyanús, hiszen olcsóbb, mint az azonos márkájú szemes változat.

Az arabica nem egy minőségi kategória, hanem a két, világszerte elterjedt kávéfajta - arabica és robusta - egyike. Igaz ugyan, hogy a minőségi arabica ízben, aromában felülmúlja a robustát, de ez nem jelenti azt, hogy minden arabica jó, illetve hogy robustából ne lehetne kellemes kávét készíteni. Ha valaki valóban minőségi kávéra vágyik, és azt otthonában szeretné elkészíteni - zárja figyelmeztetését Boda Andrea - akkor vagy ismert márkát válasszon, vagy kávékimérésekből, szakboltokból szerezze be azt.

Magyarországon az élelmiszerboltokban árult kávék zöme az olcsóbb, durvább ízű robusta fajtából készül. A drágább arabica ízben, aromában felülmúlja a robustát, míg koffeintartalma csak fele-harmada annak. A trópusokon, ezer-kétezer méteres magasságban, vulkanikus hegyoldalakon növő arabica szemek kevesebb savat is tartalmaznak a robustánál, utóízük hosszan érezhető, karamelles. Természetesen a jó kávéhoz az alapanyagon túl megfelelő pörkölésre és a frissességre, illetve hozzáértő elkészítésre is szükség van.

A kávé eredete mára a legendák és mítoszok ködébe vész, az egyik (és talán legvalószínűbb) történet szerint már i.e. 300 körül felfedezték a kávészemek frissítő hatását. A legenda Kaldiról szól, egy ifjú pásztorról az antik Arábiában, aki gyakran vitte kecskéit a közeli hegyi legelőre, egy kolostor szomszédságába. 

Kecskéi, mikor lelegelték egy különleges, ismeretlen bokor piros bogyóit, a pásztorfiú legnagyobb ámulatára nyugtalanná váltak. Mivel azt gondolta, hogy mindez az ördög műve, Kaldi összeszedte a titokzatos bokor gyümölcseit, és elvitte azokat a kolostorba megmutatni az aggastyán apátnak, Yahiának.

A szerzetesek, megegyezve abban, hogy valóban minden bizonnyal az ördög művéről van szó, azonnal elégették a megrontó hatású hegyi cserje leveleit és bogyóit. De a bogyók olyan isteni aromát árasztottak magukból égés közben, hogy a szerzetesek kíváncsiságukban összegyűjtötték az elégett bogyókból megmaradt port, s főzetet készítettek belőle. A főzetből egy nagyon sötét színű, illatos, sűrű italt nyertek. Egyre növekvő kíváncsisággal nagyokat kortyolgattak belőle. 

Legnagyobb meglepetésükre úgy felélénkültek, hogy az esti rituális imádkozások során mindig is érzett szokásos fáradtságuk és álmosságuk hirtelen elillant. Hamar rájöttek, hogy ezekkel a bogyókkal, megpörkölve őket, el lehet űzni az álmosságot. Így kezdtél el használni őket gondolkodásuk serkentésére, illetve az éjféli imádkozások megkönnyítésére: így lett ebből a "pokoli sötét" italból az Ég ajándéka. 

Azóta a kávé nem csupán egy egyedüli és utánozhatatlan ital, hanem egy igazi rítus. Mindennapjaink ellenállhatatlan illata, egy finom korty, amely regenerál minket, dédelget és kényeztet.

A kávé népszerűsítését a legrégibb monda Mohamednek, az iszlám vallás megalapítójának tulajdonítja. A hagyomány szerint egy alkalommal, amikor súlyos betegen feküdt az ágyán, megkönyörült rajta Allah, és Gábriel arkangyallal küldött neki egy gyógyító italt, amely fekete volt, mint a Kábakő Mekkában. Ez a "qahwa" (izgató) Mohamedbe ifjú erőt öntött, olyannyira, hogy az ital elfogyasztása után képes volt negyven férfit kiemelni a nyeregből, majd ugyanennyi nőt megismertetni a szerelemmel.

Egy harmadik történet szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól.

Léteznek olyan írásos bizonyítékok, melyek szerint egy arab tudós, Avicenna már 1000 körül gyógyszerként alkalmazta a fekete levest. Emellett több réges-régi arab mesében is felbukkan egy titokzatos, keserű ital.

E legendák közül természetesen egyik sem bizonyított. Valószínűsíthetően a kávéital elterjedése folyamán jöttek létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.

A "qahwe", "kahwe" bizonyíthatóan arab szavak, amelyekkel európai utazók találkoznak Arábiában, sőt a törökök is a "kahwe" szót vették át és terjesztették el az oszmán birodalomban. Ebből ered a mi kávé szavunk is, ellentétben más európai nyelvekkel, amelyek a latin coffea szót vették át, és használják saját kiejtésük és helyesírásuk szerint. Az említett arab szavak eredeti jelentése bor volt, és valószínűleg azért vitték át jelentését a kávéra is, mert hasonló élénkítő, hangulatjavító hatása volt.

A kávé Afrikából származik. A mai termelésbe két kávéfajt vontak be. Ezek közismert megnevezése: arabika és robuszta. Az arabika kávé észak-kelet Afrikából, a robuszta Afrika egyenlítő menti vidékéről származik. A származási helye mind a kettőnek trópusi esőerdő, ahol magas a páratartalom és kicsi a hőingadozás.

A kávénövény egy évelő, örökzöld, cserje a Rubiales rendjéből. A függőleges törzsön elsődleges, másodlagos, és harmadlagos vízszintes kapcsolódású ágak vannak. A kávénövény 10 méter magasra is megnő, ha nem metszik, de a kávétermelő országokban csak a szüreteléshez megfelelő magasságba engedik nőni.

A világ kávétermelése csak 20%-ban származik nagy ültetvényekről. A fennmaradó 80% átlagosan 5 hektár alapterületű földekről származik. Ezeket a birtokokat világszerte 10 millió kistermelő és családja műveli. Egy ilyen család kávéból származó éves bevétele 100-500$.

A kávét minden évben a száraz évszakban szüretelik, amikor a szemek fényesek és pirosak. Háromféle szüretelés van. A kézi szüretelés lehet szelektív vagy lehúzó, de szüretelnek gépekkel is. A szelektív szüretelést kivéve minden esetben együtt szedik le az érett és az éretlen szemeket. 

A mezőgazdasági tevékenység végterméke a zöldkávé, ezért szüret után a kávégyümölcsöt a termelés helyszínén feldolgozzák. A kávé feldolgozásának a lényege, hogy az érett, egészséges kávégyümölcsből kinyerjék a behajózásra és pörkölésre alkalmas magokat, a zöld babkávé szemeket.

Ganoderma  Lingzhi Coffee  DXN 

Ganoderma kávé MLM 

Ganoderma coffee  Ganodermakaffee

magas vérnyomás vitamin spirulina lúgosítás
antiaging gomba kávé kávéházak cukrászda 

mozi nagykereskedelem reflux otthonimunka 

internetesmunka mlm influenza rákbetegség 

gyógyulás

• Facebook RSS hiba / 1 perce This feed URL is no longer valid. Visit this page to find the new URL, if you have access: http://www....

 Még több hír (RSS)

• Miért hagyta ott fél év után dagesztáni klubját Dzsudzsák Balázs? / 1 perce
• Sétáló titkos kódok / 1 perce
• Zaccos, de finom / 1 perce
• Arcápolás télen / 1 perce
• October Baby / 1 perce

 Hetek Közéleti Hetilap