• 2010.december 06.,05:55 | 

| 

A kávészemek csodálatos hatásának felfedezéséről jó néhány legenda kering a világban, ezek közül talán annak az etióp kecskepásztornak a története a legismertebb, aki megdöbbenéssel tapasztalta, hogy kecskéi milyen virgonccá váltak a vörös színű kávébogyók rágcsálása után.

A kávétermesztés és fogyasztás története a feltételezések szerint Etiópia Kaffa nevű tartományában kezdődött – ez a terület a kávécserje őshazája.

Az első kávéházak Mekkában nyíltak, majd futótűzként terjedtek el az arab világban. Az arab kávéházak a "tudás házának" számítottak, ahol a vendégek kávézás közben sakkoztak, pletykálkodtak és zenét hallgattak. A kávéházakat fényűzően rendezték be, és mindegyik egyéni arculattal rendelkezett. A kávéházak megjelenése előtt egyáltalán nem létezett olyan hely, ahol kényelmes környezetben akár magán, akár üzleti ügyeket meg lehetett volna beszélni, és ahová bárki egy kávé árának megfelelő összegért betérhetett.

FOTÓ: Flickr (Creative Commons) - Matt Biddulph

A XV. század Európájában a kávét titokzatosság lengte körül. Még senki sem kóstolta, de már mindenki hallott erről a csodás hatású főzetről. Habsburg diplomaták és törökországi börtönökből hazatért osztrák hadifoglyok meséltek a "forró fekete italról", amely enyhíteni tudta a fáradtságot és a szomorúságot. Az első osztrák kávéházat Bécsben nyitották meg 1697-ben, attól kezdve pedig egyre-másra nyíltak kávéházak a világ fővárosaiban és kereskedelmi központjaiban. Az előkelő társaság szalonjaiban a kávét megfizethető luxusnak tekintették.

A középosztály számára a kávé az ipari forradalom korszakában vált elérhetővé, így a megnövekedett igények miatt a kávétermelés mennyiségét növelni kellett. Európában a kávéivás az ötvenes években vált mindennapos szokássá, amikor már a köznép számára megfizethető volt.

Ma a kávé a világ leghíresebb italainak egyike. Egy csésze finom kávé elfogyasztása valóságos "műélvezettel" ér fel, állítják egybehangzóan a világ ínyencei.

Igazán kiváló kávészemek csak a világ bizonyos területein érnek. Ezek a termőterületek alkotják az úgynevezett kávéövet, amely az északi és déli szélesség 25. fok között, az Egyenlítő körül terül el. A különböző régiók kínálta kávék egyedi karakterét megismerheti a térképre kattintva.
Az érett kávébogyók begyűjtése kétféleképpen történhet: válogatásos módszerrel, vagy egyben szüreteléssel.

A válogatásos módszer azt jelenti, hogy csak az érett gyümölcsöt szedik le kézzel, a még sárga és zöld bogyók a kávécserjén maradnak, a teljes beérésig. Mivel a pörkölés csak az érett kávébogyókból hozza ki azok különleges aromáját, ennél a módszernél garantált a tökéletes eredmény.

Az egyben szüretelés ezzel szemben egy előre meghatározott időpontban történik, amikorra a gyümölcs túlnyomó része megérik. Ezzel a módszerrel az érett és az esetleg még éretlen bogyókat egyszerre tépik le a kávécserjéről, és később az éretlen szemeket kézzel különválogatják.

FOTÓ: Flickr (Creative Commons) - lrargerich

Feldolgozás

A kávégyümölcs feldolgozása a bogyók hántolásával kezdődik, amelynek célja a babszem és a gyümölcshús különválasztása. Kétféle feldolgozás létezik: a száraz és a nedves eljárás.

A száraz eljárás esetében a kávégyümölcsöt a napon, vagy gépi szárító segítségével kiszárítják, majd a gyümölcsöt gondosan átrostálják, hogy a gyümölcshús elkülönüljön a magtól. A magokat, azaz a tulajdonképpeni kávébabszemeket ezután ismét átszitálják, így a maradék gyümölcshús is leválik. A folyamat végére a kávébab minden szennyeződéstől megtisztul.

FOTÓ: Davidoff Café

A nedves eljárás drágább, mint a száraz eljárás, de eredményesebb is. A gyümölcsöket egy vízzel teli vezetékrendszeren úsztatják végig, majd a gyümölcshúst préseléssel szabadítják meg a héjtól. Ezután a gyümölcsöt fermentáló (erjesztő) tankokba töltik. A folyamat során a magokat többszöri átmosással szabadítják meg a gyümölcshústól. A megtisztított babszemeket ezután vagy a napon, vagy mesterségesen kiszárítják, a folyamat végére a kávébabról minden gyümölcshús és szennyeződés lekerül.