Az „afrodiziákum” szó Afrodité, a görög mitológiában, a szépség és szerelem istennőjének nevéből származtatható. Afrodité semmihez fogható bájával, erotikus vonzerejével és szépségével túlszárnyalt minden más csodát, háborúk robbantak ki miatta, művek születtek, képet festettek, zenét komponáltak, hogy megörökítsék a magával ragadó és végtelen vágyat,amit Szerelemnek hívunk.

Aphroditét millió alakkal és névvel illették és illetik ma is, de a lényeg nem változott. Vénuszként az égbolt legfényesebb "csillaga", amely szivárványban játszó színekben ragyog felettünk éjszakánként - tulajdonképpen egy felhőkbe burkolódzó fényes kék bolygó, az Esthajnalcsillag. Aphrodité volt már sellő, nimfa, igazgyöngy kagylóhéjban és parfüm-márka, de igazi lényét mi magunk hordozzuk szívünkben. Aphrodité ma is itt él közöttünk, abban a milliárdnyi kacér női szempárban, amely nap mint nap bűvös kacsintásokkal igyekszik elcsábítani azt a milliárdnyi férfi szempárt, akik csak arra várnak, hogy elcsábítsák őket. Az afrodiziákum tehát apró "varázslatokat" - praktikákat, bűbájos szereket, anyagokat, ízeket, színeket vagy illatokat jelent, amelyek ajzószerként, szerelmi serkentőként használhatunk.

Az afrodiziákumoknak inkább a Távol-Keleten van piaca, Európában és Amerikában a könnyebben elérhető szereket keresik.

Afrodiziákumok a konyhából: bazsalikom, chili, csokoládé, fahéj, kávé, mák, mustár, szegfűszeg, vanília. Néhány recept afrodiziákum jellege olyannyira ismert volt a XVI. században, hogy az abban szereplő növényeket még a kolostorokban és rendházakban is tilos volt termeszteni.

Az ősidők óta minden kultúrában kiemelt szerepet kaptak az afrodiziákumok. Hol az impotencia vagy a frigiditás megszüntetése volt a cél, hol pedig a gyönyörszerzés fokozására használták.

Helyenként és időszakonként mindig más volt a sláger. Dél-Amerikában az orron keresztül felszippantott porokra esküdtek, ami lehetett őrölt chili vagy kokain. A XVI. századi fürdőkben rendezett orgiákon beléndekmagokat gyújtottak meg, amelynek füstjével a gátlások is elszálltak. Két évszázaddal később már beöntésekkel fokozták a hatást, hisz a végbél nyálkahártyáján könnyen és gyorsan felszívódtak az agávé- vagy mandragórabor, illetve az ópium hatóanyagai. A méz, osztriga, kaviár régóta számon tartott vágyfokozók. Csakúgy, mint a szarvasgomba, amiért maga a nagy Casanova is rajongott. Ezek a gombák erdei fák gyökeréhez kapcsoltan élnek, a föld alatt. Ezért csak jó szaglású kutyákkal vagy sertésekkel lehet megtalálni termőhelyüket. Manapság nálunk 30 000 forintba kerül kilója.