A magas vérnyomással élőket általában eltanácsolják a kávéfogyasztásról, mivel a koffeintartalmú ital növeli a pulzusszámot, s azzal együtt az érfalakra nehezedő nyomást is.

Ám "nagy fogyasztók" esetében mindez már nem igaz.

A kávé pontosan élénkítő hatása miatt örvend óriási népszerűségnek, mivel a benne rejlő koffein stimulálja központi idegrendszerünket, és emeli a pulzusszámot. Akinek magas a vérnyomása, vagy esetleg szívbetegségben szenved, pontosan ez okoz fejtörést: szabad-e egyáltalán kávét fogyasztania, vagy a biztonság (vagy inkább egészség) kedvéért inkább a koffeinmentes változatot válassza?

Sokan nem tudnak lemondani a kávézásról, szinte szertartásként beleépül a napi rutinba.

Nehéz dolog is lemondani erről az élvezetről, de sokan megteszik, ha az orvosuk azt tanácsolja. Aki ragaszkodik a kávézás rituáléjához, gyakran helyettesíti kedvenc italát annak koffeinmentes változatával.

A „Janus-arcú” ital

Az elmúlt évtizedekben számtalan negatív és pozitív vélemény elhangzott a rendszeres kávéfogyasztás szervezetre gyakorolt hatásairól. Korábban jellemzően negatív hatásait emelték ki és a köztudatban is úgy él leginkább, mint kellemes, de ártalmas szenvedély. A leggyakoribb vélelmek a kávéval kapcsolatban a következők: szív-és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, túlzott savképződést okoz.

Az elmúlt két-három évben azonban olyan nemzetközi kutatási eredmények mutatkoztak, amelyek alapjában változtathatják meg a kávéról kialakított képet, sőt ennek jelei már érzékelhetők is.

A hazai vásárlók közül sokan gondolják úgy, hogyha a kávé csomagolásán feltüntetik a száz százalék arabica jelölést, akkor ettől a zacskó minőségi kávét tartalmaz. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen az igényekkel párhuzamosan megjelentek az olcsó, de rossz minőségű áruk.

A hazai vásárlók közül sokan gondolják úgy, hogyha a kávé csomagolásán feltüntetik a száz százalék arabica jelölést, akkor ettől a zacskó minőségi kávét tartalmaz.

Égeti a gyomrát a kávé! Nem ihatja a reflux miatt? Vagy a magas vérnyomása miatt van eltiltva tõle? Esetleg a koffeintól ideges, nem tud aludni? Vagy csak szereti a különleges ízeket? Ha nem akar lemondani a kávézás örömérõl, de az egészségére is szeretne odafigyelni, a megoldást itt találja. http://azegeszsegeskave.info/

Amit régen varázsitalnak hittek - a kávé története

• 2010.december 06.,05:55 | 

| 

A kávészemek csodálatos hatásának felfedezéséről jó néhány legenda kering a világban, ezek közül talán annak az etióp kecskepásztornak a története a legismertebb, aki megdöbbenéssel tapasztalta, hogy kecskéi milyen virgonccá váltak a vörös színű kávébogyók rágcsálása után.

Újabb bizonyíték a kávé jótékony hatásáról

Egyre több tanulmány igazolja a pesti vicc igazságát: ha sokat kávézgatunk, üresek maradnak a temetők

Angliában, ahol a teát hagyományosan tejjel isszák, annak idején nagy felhördülést váltott ki az a tudományos eredmény, hogy a teához öntött tej bizony "kikapcsolja" a kedvelt ital szívet és érrendszert gyógyító hatását, ráadásul most ezt újabb vizsgálatok meg is erősítik.

Korunk egyik legnépszerűbb élvezeti cikke, a kávé – bár nekik nem ajánlják -, de a gyermekek szervezetében gyorsabban bomlik, ezért lehet az, hogy a koffein felnőttekre és idősebbekre jobban hat.

A világ lakosságának jelentős része kávéfogyasztó, naponta legalább egy csésze kávéval adózik szenvedélyének. A koffein megtalálható természetes formában is, növényekben, például a tealevélben, kókuszdióban és a kávébabban,de legtöbbször ital formájában vesszük magunkhoz.

A formatervezők minden valamirevaló eszközhöz hozzányúlnak, a kreatív bűvészkedést pedig a koktélshaker sem úszhatta meg, ami egy kisebbfajta formaváltozáson esett át hála Roberto Giacomucci formatervezőnek, aki a shakert házasította a rumbatökkel - ebből pedig megszületett  a Maracas kávéshaker.

A kis szerkezetet ugyanúgy kell használni, mint a többi shakert, bele kell csak helyezni a már elkészült kávét (vagy a porkávét), a szűrő alá a jeget, illetve a koktélrecept többi összetevőjét, és mehet is a keverés - egy kézzel.

Az MKVM és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös időszaki kiállítása
2010-04-23 - 2010-10-24

Megfőzzük, megisszuk.

Ennyi?

De hogy jutott el a kávécserje bogyója a főzőedényig?

És az miféle?

Miben készül a „török kávé”, milyen lombikokkal kísérleteztek a francia vegyészek, mi történik pontosan a kotyogó vagy a karos presszógép belsejében, hogyan dolgozott egy kávéfőzőgép-készítő és -javító kisiparos a pesti „maszek világban”, és hol tartunk ma?