Ahhoz, hogy jó presszókávét igyunk, elsősorban jó kávé szükséges. Minden kávés cégnek vannak szakértői, akik rengeteg kóstolással szortírozzák a különböző ültetvények kávéit, majd a kiválogatott fajtákból állítanak össze különféle kávékeverékeket. A jobb kávézók pedig remélhetőleg a jobb beszállítóktól rendelik kávéjukat.

 

 

A jó presszóhoz önmagában a jó kávé nem elég, kell egy szakértő, aki megfelelően el is készíti.

 

Magány, válj macskávé...

 

Van Osaka városában egy kávéz a Neko no Jikan, direkt macskahiánnyal küzdőknek. Igazából csak némi eufemizmus árán titulálható kávézónak, funkciójában sokkal inkább emlékeztet egy kisállatsimogatóra.

A látogatók megérkeznek levetik a papucsukat, türelmesen és készségesen hagyják, hogy a hely alkalmazottai fertőtlenítsék a végtagjaikat  aztán indulhat a dögönyözés.

Egy alkalom két órás macskázást jelent, 5 dollárnyi japán yen, plusz néhány yenért a kedves vendég már frissítőt is kaphat, ha esetleg belefáradt a mókába.

Van 2 fontos dolog a presszókávékkal kapcsolatban, amit általában tévhitek öveznek. Szinte minden kávézó kirakatában kint van a 100 % arabica felirat, illetve több piacon látunk kávésstandokat, ahol különböző országok babkávéjait vásárolhatjuk meg.

 

Alapadat a babkávéról, hogy két fő fajtája van, a nemesebb arabika, és a robosztusabb robuszta. Ezt sokan úgy egyszerűsítik le, hogy az arabika jobb, a robuszta rosszabb, és attól függően jobb vagy rosszabb a kávé minősége, hogy milyen arányban tartalmazza ezeket. Ebből logikusan az következne, hogy a 100 % arabika a tökéletes kávé.

Azt hitted, hogy majd a mentolos cukorkák és leheletfrissítő fogkrémektől jószagú lehetsz? Hát ez kérem tévedés!

A mentol elnyomja ugyan a rossz szagokat, de nem szünteti meg.

Ha biztosra akarsz menni a randi előtt, rágcsálj el inkább egy-két pörkölt kávébabot, a benne található enzimek ugyanis elpusztítják a rossz leheletért felelős baktériumokat.

 

Ezt nemrég tudományosan is bebizonyították, pedig a kutatás pont az ellenkezőjét célozta meg: izraeli tudósok annak próbáltak nyomára bukkanni, hogy vajon a kávétól miért lesz kellemetlen szagú a szánk.

A bögrés süti pontosan öt perc alatt készül el, ez nagyjából lefedi azt az időintervallumot, amit egy addikt  várakozással tud tölteni.

Csak egy éppen üres kávésbögre, egy-két ez meg az, egy kis trükközés egy evőkanállal és egy mikróval, és megvan a kaja is a napi betevő mellé.

 

 

 

 

 

Tehát

 

egy bögre

egy mikró, egy evőkanál

 

és az ez, meg az az:

 

4 ek liszt

4 ek cukor

2 ek kakaópor (sima keserű)

1 tojás

3 ek tej

3 ek olaj

két csík akármilyen táblás csoki

 

Ezeket a bögrébe dobálod , a sorrend: liszt-cukor-kakaó-tojás-tej-olaj, nagyon összekevered, azután mehet az apró darabokra tördelt csoki, ha akad egy csepp vaníliakivonat, azt is elbírja,  azután mehet is a mikróba.

RcNk03 http://www.LnAJ7K8QSpfMO2wQ8gO.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A pörkölés az a művelet, amelynek során az eredeti állapotában élvezhetetlen nyers kávé kémiai összetevői részlegesen vagy teljesen átalakulnak, s eközben a pörkölt kávé élvezeti értékét adó íz- és illatanyagok kialakulnak. A pörkölést napjainkban már korszerű üzemekben elektromos fűtéssel és infrasugárzókkal, automatikus programvezérlésű pörkölő berendezésekkel végzik.

A kávécserje egyik őshazája az Abesszínia délnyugati részén fekvő Kaffa város vidéke. Ebből a városnévből származik az egész világon elterjedt kávé és koffein elnevezés. Az arabok révén lett ismertté a 15. századtól kezdődően. Az araboktól átvették a törökök is, s noha államilag többször betiltották, rövidesen legkedveltebb élvezeti cikkükké lett. Kezdetben főleg katonák és szellemi munkát végzők éltek vele. Később azonban minden rendű és rangú mohamedán szívesen elüldögélt órákon keresztül szótlanul kávézgatva, áfiumot szíva vagy dohányfüstöt eregetve.

A kávéfogyasztást úgyszólván minden betegséggel összefüggésbe hozták már. Migrén, magas vérnyomás, szívbetegség esetén a koffein rendre bűnösnek találtatott, pedig úgy tűnik, mégsem az. Egyes kutatók máris a rehabilitálásra törekednek.

Kedvelt ital, mert finom és élénkít

A koffeint kétszáz évvel ezelőtt még senki sem ismerte, csak 1827-ben nevezte meg a tudomány. Legismertebb hordozója a babkávé és a tea, de koffeintartalma hatvannál több növénynek van.

 A koffein olyan drog, amely természetes körülmények között egyes növények leveleiben keletkezik. Viszont mesterséges úton is elő lehet állítani, amelyet egyes élelmiszerekhez hozzáadnak. Azért nevezzük a koffeint drognak, mivel a központi idegrendszerre fejti ki hatását, növelve éberségünket. A koffein a legtöbbünknél átmeneti energiát szolgáltat és fokozza kedélyállapotunkat.

A koffeint megtalálhatjuk a teában, kávéban, csokoládéban, néhány alkoholmentes italban, fájdalomcsillapítóban.